Ha őszinte akarok lenni, a Sit&Cut nem egy üzleti ötletként született meg. Nem egy irodában ülve találtuk ki.
A nevem Leindler Domonkos, fodrász vagyok, és ez az egész nagyon személyes történet.
Körülbelül 5 éves korom óta fociztam. Gyakorlatilag végigjártam a labdarúgás minden lépcsőfokát: MTK, Szolnok, SZEOL, korosztályos válogatott… tényleg ízig-vérig focista voltam.
Délelőtt fodrászat, délután edzés, edzés, edzés, hétvégén meccs. Ment a daráló.
Aztán jött a feketeleves.
Gerincsérvem lett. Nem is egy, három helyen diagnosztizáltak sérvet a gerincemben. És onnantól minden megváltozott.
A hosszú munkanapok egy idő után brutálisan fájtak. Nem túlzok, amikor azt mondom: sokszor olyan érzés volt, mintha kínoznának. A napi 8–10 óra állás kegyetlen tud lenni, főleg úgy, hogy közben még precízen is kell dolgoznod.
És egyszer csak jött a kérdés a fejemben:
Miért nincs olyan megoldás, amivel akár ülve is lehetne dolgozni?
Valami, ami leveszi ezt a terhelést a testedről.
És itt kezdődött a Sit&Cut.
Először magam miatt. Hogy tudjak tovább dolgozni. Hogy ne fájjon minden nap. Aztán szépen rájöttem, hogy nem csak én küzdök ezzel.
Rengeteg fodrász és borbély él együtt fájdalmakkal, fáradtsággal, vagy egyszerűen csak szeretne tudatosabban dolgozni, hogy 10–20 év múlva is bírja ezt a szakmát.
És talán ez a legjobb érzés az egészben: hogy valamiből, ami egy személyes probléma volt, ma már másoknak is segítség lehet.